A tréningek során mindig kihívást jelent az ismeretek oly módon történő átadása, hogy a résztvevők figyelmét fenntartsuk. Mindig keresem, miként lehetne humoros, látványos és szórakoztató módon információt átadni. Vizuális típusként én a képekhez, ábrákhoz, rajzokhoz vonzódom. Az is jót tesz, ha közben sikerül megmozgatni nem csak az agysejtjeimet, hanem az izmaimat is.
Talán ezért is éledt fel bennem megint a társasjátékozás és a rajzolás iránti vágy. A rajzoláson belül különösen érdekelnek a képregények. Először a könyvtárban mértem fel a terepet „szakirodalom” után, s végül Scott McCloud: A képregény mestersége című könyv beszerzése mellett döntöttem. Mostanáig a polcon pihentettem, de a YouTube-on látott kisfilm megint belelkesített.
Korábban már tettem fel pár művemet ide a blogba, de elakadtam az alkotás folyamatában (az a fránya maximalizmusra törekvésem). Ideje leporolnom ezt a könyvet valamint a rajzeszközeimet és nekikezdeni a gyakorlásnak!
Ugyanis célul tűztem ki (többek között), hogy saját kezűleg fogom megrajzolni a leendő logómat és / vagy logó állatkámat (nagyon szimpatizálok a fejlécben látható szurikátával, olyan cuki pofija van). A gondolatig már eljutottam, de a megvalósítása nagy falatnak tűnik.
Nagy falat. Lehetőség a kreativitásom fejlesztésére. Létrehozok valamit, ami korábban nem létezett és (legalábbis számomra) értéke lesz. Kezdetnek lemásolnék egy figurát. Vagyis mindig a következő tollvonásra figyelve végül összeáll az a bizonyos kép. Te már megtetted az első tollvonásodat?
Az alábbiakban találod a linket, amiből inspirációt merítettem. Angol nyelvű a videó, de a felvétel magáért beszél:
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.